Nem is hinnénk, de egy kis szobrocska is képes megteremteni számunkra a vágyott bőséget és szerencsét. Persze hinnünk is kell benne, és napjában kétszer megsimogatnunk a hasát. A bőséghozó nevető Buddha története röviden.
Egyszer volt, hol nem volt… így is kezdhetnénk a mesét arról a zen buddhista szerzetesről, akiről a bőséghozó szobrot mintázták.
Élt egyszer valamikor a 10. századi Kínában egy Csi’i-tzu nevezetű szerzetes, aki amerre csak járt, egy zsákot cipelt magával, melyben a dolgait tartotta. Ez a pocakos, kopasz figura bolondos ember hírében állt, akit sokan kedveltek. A 10. század elején halt meg, ám halála csak még ismertebbé tette őt. A korabeli írások szerint Csi’i-tzu szellemét többször látták járkálni a városban. A legenda fokozatosan terjedt el a keleti világban, és Pu-tajnak, azaz „rongyos zsáknak” nevezték el a férfit.
Ebből fakad a szobor ábrázolása is: Pu-tajt lógó hassal, zsákját egy botra akasztva jelenítik meg, és széles vigyort faragtak neki. A hagyomány szerint a pocakját kell napjában kétszer megsimogatni ahhoz, hogy beköszöntsön a jó szerencse hozzánk. A szerzetes ugyanis a nagylelkűséget és gazdagságot testesíti meg (akár szó szerint is), és a szegények, valamint a gyermekek védelmezőjének tartják.
Kattints id a szöveg módosításához.
Ka
Nagy a különbség aközött, hogy valamit megpróbálunk, és valóban megcsináljuk. Gyakran mondjuk, hogy megpróbálunk megtenni valamit - lefogyni, többet mozogni, állást találni. De az az igazság, hogy vagy megtesszük, vagy nem tesszük meg. Megpróbálni annyit jelent, mint megfutamodni. Százszázalékosan kell összpontosítanod, hogy megtörténtté tehess valamit. Ha ennél kevesebbet teszel bele, csak magadat okolhatod, ha nem sikerül elérni a célod.
Rosszból jót, boldogot vagy nyomorultat, szegényt vagy gazdagot teremt a tudat.
Az igazi mester ismérve a következetesség. Elvégre ugyan ki akarna csak nagy néha elérni valami eredményt? Ki akarna csak egy pillanatig örvendezni, vagy csak néha-néha nyújtani a legjobbat? Következetesen, folyamatosan szeretnénk átélni mindazokat az érzéseket, amelyek miatt érdemes élnünk. Akkor hát hogyan is biztosíthatjuk ezt a következetességet? A szokásainkkal. Nem elég csak tisztában lenni a tennivalókkal - ténylegesen végre is kell hajtani azokat.
ttints id a szöveg módosításához.
